Őszi óraátállítás – a tél és a sötét hírnöke
Alig több mint egy hét telt még csak el azóta, hogy a téli időszámításra átállva vasárnap hajnalban egy órával visszább, 3 óráról 2 órára állítottuk át az órákat. A tavaszi óraátállítással ellentétesen ez nem olyan drámai, sőt, kényelmes is, hiszen egy egész órával többet alhattunk azon az éjszakán, de hogy van-e egyéb gyakorlati haszna az óraátállításnak, arról erősen megoszlanak a vélemények.
A nyári időszámítás bevezetése
A téli-nyári időszámítás megkülönböztetése Európában az első olajárrobbanást követően kezdődött. Kezdetben azért vezették be, mert a nyári időszámításra való átállással a napfényes órák magasabb számát kihasználva energiát lehetett megtakarítani. A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ráadásul az óraátállítás egyéb előnyökkel is járt: a természetes fény mellett végezhető szabadtéri tevékenységek ideje kitolódott, az emberek bioritmusa jobban igazodott a Nap állásához, így több mindent tudnak elvégezni munkaidő után. A szabályokat az Európai Unió 1996-ban egységesítette.
Na de mi a helyzet télen?
A téli időszámítás idején már igen hamar sötétedik, így munkaidő után szinte csak sötétben, tartózkodunk otthon. Ebben az időszakban különösen jelentős szerepe van a világításnak, a mesterséges fény okos használatának akár bent a lakásban, akár kültéren, a ház körül. A reggeli sötétben erős fények használatával felgyorsíthatjuk szervezetünk belső órájának alkalmazkodását az átálláshoz. A fény erőssége azonban nem az egyetlen szempont, a színhőmérséklet legalább ennyire fontos tényező. A reggeli ébredéshez, az aktivitás beindításához hidegebb fényre van szükség, míg este a melegebb fények megnyugtatnak, ellazítanak bennünket, ezzel készítve fel a szervezetet az éjszakai pihenésre. Bioritmusunk beállításához használhatunk különböző, eltérő színhőmérsékletű izzókat a lakás különböző pontjain, így a konyhában, a dolgozószobában és a fürdőben inkább a hidegebb fényeket előtérbe helyezve, míg a nappaliban és a hálóban melegebb tónusú fényeket telepítve. Alkalmazhatjuk azonban a Philips és az Apple által kifejlesztett intelligens Hue világítási rendszert is, amely segítségével ugyanazon izzók színét és színhőmérsékletét igazíthatjuk tevékenységeinkhez vagy hangulatunkhoz.
A téli időszámítás bevezetése után a kültéren végzett tevékenységekhez is – különösen munkaidő után – gyakran mesterséges fényre van szükség, ezért különösen felértékelődik egy megfelelően összeállított, átgondolt kültéri világítási rendszer. Hasznos lehet egy-egy jól beállított reflektor vagy általános kerti megvilágító is. Ekkor már nem a szabadidős kerti tevékenységeken van a hangsúly, sokkal inkább a takarítás, a télre való felkészítés kerül előtérbe. Ez alól nem kivételek kültéri fényforrásaink sem.
Amíg a tavasztól őszig terjedő időszakban a késő esti hazaérkezéshez is elegendő fényt bocsátottak ki magukból napelemes rendszerünk fényforrásai, a késő őszi hidegebb, komor, felhős időjárási körülmények között ezek hatásfoka is csökkenhet. A hatásfok csökkenését ellensúlyozhatjuk egy alapos takarítással, felülvizsgálattal.
Ugyanezt érdemes elvégezni a mozgásérzékelős vagy talajba épített lámpák esetében is, valamint arról se feledkezzünk meg, hogy ezen fényforrásaink nincsenek nagy barátságban a rájuk hullott falevelekkel, hóval és egyéb szennyeződésekkel sem!
A hosszú téli estéken tehát felértékelődik a mesterséges fény szerepe, a világítás rendszerének összeállítása során is érdemes tenni azért, hogy otthonunkban kellemes, nyugodt légkör fogadjon minket a kinti sötét ellenére is.
