Visszatérhetnek az energiazabáló lámpák

A részletek még eléggé kuszák

Az EU három különböző, a lámpákra vonatkozó szabályrendszerét akarja egybeolvasztani. A célkitűzés: Kevesebb bürokrácia, ezzel egyszerűbb és egységesebb szabályok, mindez a lehető legnagyobb energiahatékonyság érdekében – mindegy, hogy magán vagy közületi felhasználású lámpákról van-e szó. A cél tehát nemes, a kutya azonban az apró betűs részben van elásva. Az új rendszer ugyanis felülírhatja a jelenlegi szabályozást azzal, hogy a régi, elavult, energiapazarló lámpák forgalmazását annak ellenére ismét engedélyezi, hogy azokat már régen kitiltották az európai piacról.

A Bizottság a tagállamok, a környezetvédő csoportok és az ipar képviselőit konzultációra hívta, arra kérve őket, hogy írásban nyújtsák be észrevételeiket. Az elemzők és szakértők arra számítanak, hogy mintegy 50 beadvány érkezik majd. Ez a magas szám pedig újra felveti a kérdést: Mi szükség van a már meghozott, energiahatékonyságot célzó szigorú szabályok enyhítésére, majd két éven belül újbóli szigorításra? Különösen érthetetlen ez azokon a területeken, amelyek a villamosenergia-fogyasztás legnagyobb részét teszik ki: a közterületek világítása és az olyan, kereskedelmi célú beltéri használat, mint például az irodák vagy üzletek megvilágítása.

A gyártók sem lelkesek

Az Európai Bizottság szóvivője elismerte, hogy a 2018 szeptemberében életbe lépő szabályozás előzetes tervezete "egyes lámpatípusok esetében a követelmények enyhe csökkentését" tartalmazza. Ezzel az EEB, az európai civil környezetvédelmi szervezetek szövetségének álláspontja szerint olyan, az európai piacról korábban már száműzött fényforrások, mint a beltéri halofoszfát fénycsövek és a kültéri higanygőz lámpák ismét engedélyezettek lehetnek - legalábbis átmenetileg. Aztán 2020 szeptemberétől a tervezet előírásainak megfelelően ismét szigorodna a szabályozás, akkor azonban már minden területen – közületi és lakossági felhasználásban egyaránt – egyformán. Ezzel az elavult lámpák ismét eltűnnek a piacról, legalábbis az EU tervei szerint.
A gyártók számára ez csökkenti a bürokráciát és tisztességesebb versenyt biztosít. A jelek szerint ők mégsem lelkesek. A tervezetre adott válaszában a Lighting Europe szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását fogja kérni, hogy a gyártóknak ne kelljen "felesleges hulladékkal járó beruházásokat" eszközölniük.

Az enyhítésnek köszönhetően az Európán kívüli gyártók kerülhetnek előnybe

Az európai ipar képviselőinek vonakodása eléggé érthető: A régi, elavult lámpák betiltásához alkalmazkodva ugyanis épp leállították azok gyártását és a teljes üzletág a LED technológia alkalmazására tért át. Sőt, a két nagy európai gyártó, az Osram és a Philips a hagyományos világítási üzletágát teljes egészében fel akarta számolni. Számukra a tervezett szabályenyhítés semmilyen előnnyel nem járna, a nem európai versenytársak számára azonban könnyen többletbevételekhez és növekvő piaci részesedéshez vezethet.

Az EEB szakértői szerint a javaslat "jó szándékú, ám rosszul kivitelezett egyszerűsítés”. A szabályozásban rejlő csiki-csuki ugyanis könnyen arra csábíthatja az önkormányzatokat és az épületeiket bérbeadó tulajdonosokat, hogy ne a hosszú távon kifizetődőbb, modern technológiába fektessenek, hanem a rövid távú előnyöket válasszák. Sok régi lámpát kell ugyanis lecserélni ahhoz, hogy a modern technológia alkalmazható legyen. Az új, korszerű lámpák pedig gazdaságosabban üzemeltethetőek ugyan, de megvásárlásuk nagyobb költséggel jár. Félő, hogy az energiafogyasztás jelentős hányadát kitevő üzlethelyiségek tulajdonosai inkább a korszerűtlen technológia használatával járó, bérlőik által fizetendő, magasabb villanyszámlát választják majd ahelyett, hogy komoly befektetés révén modernizálják épületeik világítását. A gyakran pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzatok számára szintén csábítóbbak lehetnek a rövid távú megtakarítások, mint a csak Németországban több mint 9 millió fényforrás lecserélése, amely beruházás majd csak a távolabbi jövőben térül majd meg.

Az új szabályozás veszélybe sodorhatja az energiamegtakarítási célokat

Összességében az új szabályozás veszélybe sodorhatja az európai energiamegtakarítási célokat: 2020-tól a kereskedelmi hasznosítású épületeknek összesen évente 15 terawattóra villamos-energiával kevesebbet kell fogyasztaniuk évente, ez a megtakarítás a települések által felhasznált energiával együtt pedig 17,3 terawattóra. Összehasonlításképpen: az Isar 2 atomerőmű Landshut közelében – amely az egyik legnagyobb teljesítményű Németországban – maximum tizenkét terawattóra energiát termel évente.
A brüsszeli tisztviselők most visszaülnek az íróasztalhoz, hogy megvizsgálják és ellenőrizzék a beérkező észrevételeket. A fogyasztás lehetséges növekedésével szemben mérlegelni kell a várható előnyöket, mindehhez pedig politikai érdekek is csatlakoznak. Hat-tizenkét hónapos folyamatot követően áll össze az utolsó, immár végső tervezet, amelyet a tagállamok, a Tanács és az Európai Parlament ismét megvizsgál. A bürokrácia csökkentése sem mentes a bürokráciától.

Forrás: Süddeutsche Zeitung